Ilyen akadálypályán gyakoroljuk a nagymozgásokat

A mozgásfejlesztő szivacsot  https://adni-jo.hu/hu/ Egész Évben Adni Jó Alapítványtól kaptuk  nagyon hatásos mozgásfejlesztő eszköz. 

Vannak kisbabáink nagyon édesek!

 

Csodapercek korai fejlesztés

A mai napon a korai beszédfejlődésről beszéltünk, különösen arról, hogy a babák mikor kezdik felismerni a szavakat. Bár az első szavak általában 11–12 hónapos kor körül jelennek meg, a csecsemők már hónapokkal korábban képesek a szavak felismerésére.

Az első életévben kiemelt szerepe van a szupraszegmentális jegyeknek: a kissé magasabb hangmagasság, a lassabb beszédtempó és a dallamos beszéd segíti a babát abban, hogy a beszédfolyamból kiemelje a fontos információkat, ezáltal támogatva a nyelvelsajátítást is. Tanácsként elhangzott, hogy érdemes a mindennapi tevékenységeinket folyamatosan verbalizálni, szavakba önteni. Emellett fontos a mondókázás, az éneklés és a rövid mesék, történetek mondása is.

Nemcsak a beszéd fejlődését kell figyelemmel kísérni, hanem a kommunikáció fejlődését is, amelyet ebben az életkorban szorosan kiegészít a mozgásfejlődés. Jelzésértékű lehet például, ha a gyermek egyéves kor körül nem veszi fel a szemkontaktust, nem követi a tekintetünket vagy a mutatásunkat. Szintén figyelmet igényel, ha a gagyogás ritmustalan, szegényes , vagyis kevés hangot ad a baba, nem ciklizál, nem „játszik” a hangjával, illetve ha gyakoriak a középfülgyulladások, vagy másfél éves korig nem jelennek meg az első szavak.

Ilyen esetekben mindenképpen érdemes szakorvoshoz fordulni és hallásvizsgálatot kérni, hiszen megfelelő hallás nélkül a beszéd- és nyelvfejlődés sem alakulhat megfelelően.

A mozgásfejlődésben is előfordulhatnak olyan tünetek, amelyek fejlődési késésre utalhatnak: például ha egyes fejlődési szakaszok kimaradnak a gyermek megreked egy adott szinten, vagy éppen túl gyors a fejlődése.

Fontos továbbá, hogy ne bombázzuk folyamatosan a kisbabát hangkeltő eszközökkel, mert ez csökkentheti a saját hangadás örömét és késztetését. Ha egész nap szól a televízió vagy a rádió, illetve gyakran van a gyermek előtt okostelefon vagy tablet, az könnyen elvonhatja a figyelmét a valódi kommunikációról. Sokkal hasznosabb beszélgetni vele, mondókázni és közösen játszani. Sok mozgásfeladatot oldottak meg a kisbabák és a nagyobb gyerkőcök.  Mindenki élvezte az „ellazulást” és a lendületes játékot (gördeszka, lufi csepp, csúszda, lépcsőzés, fitball labdagyakorlatok.

 

Egyéni fejlesztések kicsiknél és nagyobbacskáknál

 

Csodás percek korai fejlesztő foglalkozás

 

Látható hangok fejlesztő foglalkozás

A mai foglalkozáson a szülőkkel a beszédtanulás mérföldköveit vettük át. Megbeszéltük, hogy az első mássalhangzók, amelyeket a kisgyermekek – nagyjából két éves korig – megtanulnak kiejteni, az m, b, p (ajakhangok), az n (fogmederhang), a h (hangszalagréshang), valamint a t (foghang). Valamivel nehezebbnek számít a hátsó szájpadláson képzett k és g hang, amelyek tiszta ejtése általában három–négy éves korra alakul ki. Óvodáskorra válik biztossá az f, v, d, valamint a sziszegő hangok (sz, z, c, s, zs, cs, dzs), továbbá az n és l hangok helyes képzése.

Szó esett arról is, hogy előfordulhatnak hangképzési nehézségek: a gyermek kihagy hangokat, vagy egy hang helyett másikat használ. Ezt artikulációs zavarnak, közismert nevén pöszeségnek nevezzük. Leggyakrabban a sz, z, c, s, zs, cs és az r hangok okoznak nehézséget. Az élettani pöszeség – amely a kisgyermekek fejlődésének természetes része – többnyire 4,5–5 éves korra magától rendeződik, hiszen a gyermek fokozatosan korrigálja a hibás hangképzést.

A nyelvi fejlődés támogatásában nagy szerepet kapnak az építőkockák is. Az egyszerű elemekből történő alkotás során a  gyermek mentális képeket és kognitív kategóriákat alakít ki a körülötte lévő világról. Mivel az építőkockák nem meghatározott formák, szabad teret adnak a fantáziának és a kreativitásnak, ezáltal kiválóan támogatják a nyelvi fejlődést is.

Amikor a gyermek házat vagy tornyot épít, remek lehetőség nyílik a közös beszélgetésre és történetalkotásra. Már egy egyszerű kérdés – például hogy kinek készül a torony, vagy ki fog lakni a házban – is ösztönzi a kommunikációt és a szókincs bővülését. A játékos helyzetek során a gyermek könnyebben sajátít el új szavakat és kifejezéseket, amelyeket később egyre tudatosabban használ majd játék közben is.

A foglalkozáson mi a kiskacsákkal játszottunk: a körben egyenként elhelyezett kiskacsák segítségével az anyukák sorban kimondták a gyermekek neveit. A kisgyermekek szinte azonnal figyelni kezdtek arra, amikor megszólítottuk őket, így a játék egyszerre támogatta a figyelmet, a kapcsolódást és a beszédfejlődést is.

 

 

Csodás percek korai fejlesztő foglalkozás

 

A Csodás percek foglalkozáson bevált szokásunkhoz hűen ringatós, járó- és ülőgyakorlatokkal kezdtünk, mondókára és ritmusra, miközben játékos taktilis ingerekkel a testséma fejlesztésére is hangsúlyt fektettünk. A változatos bőringerekre az egészségesen született és fejlődő babáknak is szükségük van.

A taktilis szenzoros érzékenység olyan állapot, amelyben a gyermekek alul- vagy túlérzékenyen reagálnak a tapintási ingerekre. Ez a jelenség többféle formában jelentkezhet, és jelentős hatással lehet a gyermek mindennapi életére, kapcsolataira és fejlődésére.

 

Ezt követően életkor és képességszint szerinti csoportokban folytattuk a foglalkozást, amelyek elsősorban a nagymozgások és a beszéd fejlődését támogatták. A tipegő, már járó gyermekek szenzoros integrációt fejlesztő akadálypályán gyakorolhattak különböző eszközökkel. A mászó gyermekek nehezített mászóterepen dolgoztak, ahol több egyensúlyérzékelést fejlesztő eszközt, labdát és gördeszkát használtunk. A bútorok mellett kapaszkodó gyermekeknél szintén egyensúlyfejlesztés történt.

A legkisebbeknél, a 4–5 hónapos babáknál izomtónust szabályozó vesztibuláris feladatokat, hason fekvést segítő fejlesztést és fejkontrollt alakító gyakorlatokat végeztünk, amelyeket otthoni tréninggel is támogattunk. Ezt követően a szülők számára plédben végezhető, átfordulást támogató gyakorlatokat is bemutattunk.

A szülők jelzéseire reagálva beszélgettünk a fegyelmezési szokásokról, valamint az értelmi és képességszintnek megfelelő támogatási lehetőségekről is. A foglalkozást közös hang-, beszéd- és észlelésfejlesztő otthoni játékötletekkel zártuk.